A vajdasági magyarság megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a hírt, hogy kérdésessé vált néhány hetilapnak (a Dolgozóknak, Jó Pajtásnak, Képes Ifjúságnak, valamint a Mézeskalácsnak) a további megjelenése. Az anyanyelvi sajtó megjelentetésének anyagi gondjairól, egyes lapok megszûnésérõl szóló hírek annál inkább felkavarták a kedélyeket, mivel a közelmúltban több olyan elvszerûtlen lépés történt a hatalmi szervek részérõl, amelyek mélységesen sértik emberi nemzetiségi jogainkat és nemzeti érzésünket. Az oktatási törvénytervezetek kisebbségekkel szembeni szûkkeblûsége volt az elsõ figyelmeztetõ jel. Ám hogy a régi fotelokba kerülõ új emberek miként viszonyulnak valójában a nemzeti egyenjogúság kérdéseihez, sejteni lehetett már abból, ahogyan a jobban megszervezett nemzetiségi iskoláztatásért síkra szálló, mintegy 17000 aláírást tartalmazó kérelmet kezelték, azaz ahogyan a petíciót semmibe vették. A minap nyilvános vitára bocsátott, sebtében összetákolt "nyelvi törvénytervezetre" jellemzõ elvszerûtlenség azonban, amely immár leplezetlenül és egyértelmûen a kisebbségek nyelvének nyilvános használatát igyekszik törvényes rendeletekkel - hatalommal, erõszakkal - korlátozni, túltesz mindenen, és mélységes aggodalommal tölt el bennünket. Aligha szükséges az e törekvések mögött meghúzódó politikai szándékot minõsíteni. Tény azonban, hogy történelmi regresszió veszélyével állunk szemben, ami súlyos csapást mérhet a nemzetek és a nemzeti kisebbségek eddigi együttélése folyamán kialakult kölcsönös bizalomra és megértésre.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége e jelenségekkel kapcsolatban szeretné felhívni a tartományi kormány figyelmét: politikai felelõsséggel tartozik azért, hogy a nemzeti egyenjogúság terén ne történjen semmiféle visszarendezõdés. Annál inkább elvárjuk tõle, hogy lépéseket tegyen ennek megakadályozása érdekében, mivel meggyõzõdésünk, hogy a kisebbségek jogait csorbító törvényjavaslatok nem a velünk együttélõ népek véleményét és akaratát tükrözik.

A vajdasági magyarság, akárcsak más nemzetek és nemzeti kisebbségek, érdekelt társadalmi, gazdasági és politikai reformjaink hatékony érvényesítésében. Támogatjuk azt, hogy az új társadalmi körülmények között új pénzellátási rendszer alakuljon ki. A nemzetiségi kultúra és tájékoztatás anyagi támogatásának vonatkozásában is, ami megoldható lehetne akár kisebbségi önkormányzat formájában. De bármilyen pénzellátási rendszer váljék is uralkodóvá, mind a jelen, átmeneti idõszakban, mind a jövõre vonatkozóan elvárjuk a kormánytól, hogy szavatoljon számunkra nyelvi kultúránkat ápoló intézményeink, valamint az anyanyelvi sajtó fenntartását és mûködését legalább olyan arányban, mint amilyenben a többségi nyelvû lakosság részesül.

A VMDK bízik abban, hogy nem a kisebbségieknek kell a gazdasági és politikai viszonyok rosszabbodásáért a számlát megfizetniük, s hogy a szabad, demokratikus jogállam megteremtésével, ami közös célja valamennyi együttélõ népnek, egy másfajta politikai akarat jut majd kifejezésre, amely jóhiszemûen viszonyul a kisebbségiekhez, s amely megteremti az egyéni és kollektív kisebbségi jogok védelmének intézményeit és biztosítékait.